A köznyelvben gyakran egy kalap alá veszik a cöliákiát az ételallergiával vagy az intoleranciával, pedig ezek teljesen külön fogalmak.
A gluténérzékenységet más néven cöliákiának vagy gluténszenzitív enteropátiának is nevezzük. A betegség klasszikusan lisztérzékenységként is elterjedt, ez azonban némileg félrevezető lehet, hiszen nem csak a lisztes ételekben található glutén.
A tévhitekkel ellentétben ez nem allergia, hanem egy autoimmun betegség. A gluténérzékenység tünetei abból kifolyólag következnek be, hogy a gluténérzékeny személy szervezete nem képes lebontani a glutén egyik alkotóelemét, a gliadint. Emiatt a glutén kölcsönhatásba lép a vékonybél nyálkahártyájával, az immunrendszer pedig válaszul ellenanyagot termel. Bár a tünetei önmagában is kellemetlenek, hosszú távon további következményeket is okozhat – súlyos esetben akár meddőséghez is vezethet.
A cöliákia örökölhető és bármely életkorban kialakulhat. Kísérőbetegségei lehetnek a 1-es típusú cukorbetegség, a laktóz intolerancia és pajzsmirigy problémák is.
Mik a gluténérzékenység tünetei?
A tünetek személytől függően lehetnek enyhébbek vagy egészen súlyosak is. A betegségben szenvedők elsősorban emésztőrendszeri tüneteket tapasztalhatnak:
hasmenést
puffadást
hasi fájdalmakat
rosszullétet
Ezen túl vannak általános tünetek is, a betegek például hirtelen súlyveszteséget, állandó fáradtságot és fejfájást is észlelhetnek.
Hogyan tudhatod meg, hogy gluténérzékenységben szenvedsz?
Ha a gluténérzékenység tünetei közül többet is tapasztalsz, minél előbb fordulj szakorvoshoz!
A gluténérzékenység vérvétellel, illetve bélbiopsziával állapítható meg. Első körben orvosod a vérvételt fogja elvégezni, hiszen már ebből is valószínűsíthető, hogy gluténérzékeny vagy-e. Amennyiben igen, következik a gyomortükrözés és a biopszia.
Fontos, hogy hiába gyanítod a tünetek okát, diagnózis nélkül ne kezdj gluténmentes diétába, mert azzal a vizsgálat eredményét is torzítod!
Milyen fajtái vannak a gluténérzékenységnek?
A klasszikus lisztérzékenységen túl vagy egy másik típusú gluténérzékenység, melyet nem cöliákiás glutén szenzitivitásnak (NCGS) nevezünk. Ez szintén egy emésztőrendszert érintő betegség, a cöliákiával ellentétben azonban nincsenek társbetegségei és nem autoimmun betegség, tehát a hosszú távú szövődményektől ez esetben nem kell tartani. Tünetei a klasszikus cöliákiával egyezőek, de ezek a gluténtartalmú élelmiszer fogyasztása után alig pár órával jelentkezhetnek.
A nem cöliákiás gluténérzékenység időlegesen is kialakulhat, például antibiotikumos kezelés után, ebben az esetben viszont aprobiotikumokkal gyógyítható.
E mellett beszélhetünk látens gluténérzékenységről és csendes gluténérzékenységről is. Ezen típusokat a klasszikus cöliákiával kiegészítve „jéghegy modellként” szokták ábrázolni, hiszen:
Abban az esetben, ha a beteg érzékeli magán a tüneteket, de a vizsgálat nem mutatja ki a bélbolyhok károsodását, lehetséges, hogy látens cöliákiában szenved. Másrészt előfordulhat, hogy a beteg a gluténérzékenység tünetei terén semmit nem tapasztal, ám egy vizsgálat alkalmával kiderül, hogy a bélbolyhok már károsodtak – ekkor csendes cöliákiáról beszélünk. A jéghegy csúcsa a klasszikus cöliákia, amikor a tünetekből és a bélbolyhok állapotából egyaránt kimutatható a betegség.
Hogyan lehet kezelni a gluténérzékenységet?
A gluténérzékenység nem gyógyítható betegség, kezelése pedig élethosszig tartó diétát követel meg. A diéta keretein belül kerülnöd kell minden gluténtartalmú élelmiszert, valamint ügyelned kell a keresztszennyeződésre is – így például óvatosan egyél éttermekben.
Jó hír azonban, hogy mivel az emésztőrendszeri problémákat és egyéb velejárókat kifejezetten a glutén váltja ki, a diéta betartásával teljes életet folytathatsz anélkül, hogy a gluténérzékenység tünetei megnehezítenék mindennapjaidat. Szerencsére az élet gluténmentesen is egyre könnyebb, hiszen a gluténmentes termékek sora folyamatosan bővül.